újságkiadás
középkori Európa
Európában a Római Birodalom felbomlása után több évszázadon át hiányzott a Hírek rendszeres közzétételének lendülete. A 15.és 16. században a tipográfiai nyomtatás feltalálása és továbbfejlesztése által lehetővé tett Könyvek és röpiratok megnövekedett kibocsátása nem tartalmazott megfelelően meghatározott újságokat. A legközelebbi forma a hírlap volt, amelyet nem nyomtattak ki, hanem hivatalos írástudók kézzel írtak, és a városi kiáltók hangosan felolvasták. A híreket a 16.században virágzott hírkönyv vagy hírfüzet is tartalmazta az egyes érdeklődésre számot tartó témákról szóló információk terjesztésének eszközeként. Az egyik ilyen brosúra, amelyet Richard Fawkes nyomtatott Angliában, és 1513 szeptemberében kelt, a Flodden Field-i csata leírása volt. Címmel a Trew Encountre, ez a négylevelű röpirat szemtanú beszámolót adott a csatáról, valamint az érintett angol hősök listáját. A 15.század utolsó évtizedére, az újságfüzetek kiadása több mint 20 évente csak Angliában, megfelel a kontinens rendszeres kínálatának. A szerzők és nyomdászok a hivatalos cenzúra vagy a büntetések elől anonim maradással vagy bizonyos homályosság ápolásával menekültek meg, mert hosszú időbe telt, mire a röpiratok a hatóságok tudomására jutottak. Mindenesetre a leggyakrabban választott témák—botrányok, hőstettek vagy csodálatos események—többnyire politikamentesek voltak, és nem tekinthetők a hatalmasokat fenyegető veszélynek. A különböző országok kormányai már a propaganda célú hírkiadás élvonalában voltak. A Velencei Köztársaság precedenst teremtett azzal, hogy egy gazeta (körülbelül egy fillér háromnegyede) belépési díjat számított fel az Oszmán Birodalommal folytatott háborúval kapcsolatos legfrissebb hírek nyilvános olvasására (1563), felismerve ezzel a hírek iránti kereskedelmi igényt, még az írástudatlanok részéről is. A gazette kifejezésnek általánossá kellett válnia a későbbi kereskedelmi forgalomban értékesített újságok körében. Egy másik népszerű cím a Merkúr volt (az istenek hírnökének római neve). A Mercurius Gallobelgicus (1588-1638) a legkorábbi volt a hírek számos időszakos összefoglalója közül, amelyek a 16.század végén kezdtek megjelenni Európában. Az olyan újságnevek, mint a Mercury, A Herald és az Express, mindig is népszerűek voltak, ami az olvasmány közvetlenségére vagy frissességére utal. Más nevek, mint például az Observer, A Guardian, a Standard és az Argus (a görög mitológiában sokszemű alak, tehát éber figyelő) hangsúlyozzák az újságok társadalmi szerepét a demokratikus társadalomban.