12.9: elméleti hozam és százalékos hozam
példa \(\PageIndex{1}\)
a kálium-klorát katalizátor jelenlétében enyhe melegítéssel bomlik az alábbi reakció szerint:
\
egy bizonyos kísérletben \(40.0 \: \text{g} \: \CE{Kclo_3}\) addig melegítjük, amíg teljesen bomlik. Mi az oxigéngáz elméleti hozama? A kísérletet elvégezzük, az oxigéngázt összegyűjtjük, és tömegét \(14,9 \: \text{g}\) értékűnek találjuk. Mi a reakció százalékos hozama?
megoldás
először kiszámítjuk az elméleti hozamot a sztöchiometria alapján.
1.lépés: sorolja fel az ismert mennyiségeket és tervezze meg a problémát.
ismert
- adott: \(\ce{KClO_3} = 40.0 \: \text{g}\)
- Moláris tömeg \(\ce{KClO_3} = 122,55 \: \text{g/mol}\)
- moláris tömeg \(\ce{o_2} = 32,00 \: \ text{g / mol}\)
ismeretlen
- elméleti hozam \(\ce{O_2}=? \ : \ text{g}\)
Sztöchiometria alkalmazása a reagens tömegéből a termék tömegébe történő átalakításhoz:
\
2.lépés: megoldani.
\
a \(\ce{O_2}\) elméleti hozama \(15.7 \: \text{g}\).
3.lépés: gondoljon az eredményre.
az oxigéngáz tömegének kisebbnek kell lennie, mint a lebontott kálium-klorát \(40,0 \: \text{g}\).
most a tényleges hozamot és az elméleti hozamot használjuk a százalékos hozam kiszámításához.
1.lépés: sorolja fel az ismert mennyiségeket és tervezze meg a problémát.
ismert
- tényleges hozam \ (=14.9\: \ text{g}\)
- elméleti hozam \ (=15.7 \: \ text{g}\)
ismeretlen
- százalékos hozam \ ( = ? \%\)
\
használja a fenti százalékos hozamegyenletet.
2.lépés: megoldani.
\
3.lépés: gondoljon az eredményre.
mivel a tényleges hozam valamivel kisebb, mint az elméleti hozam, a százalékos hozam éppen \(100\%\) alatt van.