5 alapvető bibliai tények

Az ősz egy új tanév kezdetét jelenti, és még akkor is, ha már nem vagy diák, mindig jó ideje visszatérni az alapokhoz! Vizsgáljunk meg néhány tényt, amelyek némi ismeretet és bizalmat adnak a Biblia megértésében.

1. Hány könyv van a Bibliában? Bár a Biblia szó “könyvet” jelent, a Biblia valójában egy könyvkönyvtár, amelyet egyetlen szent kötetbe gyűjtöttek össze. A Biblia 73 könyvből áll — 46 az Ószövetségben és 27 az Újszövetségben. Mint tudják, a protestáns Bibliák csak 39 ószövetségi könyvet tartalmaznak.

a katolikusok hét könyvet ismernek el kanonikusnak (a Szentírás Szent testének része), amelyeket a protestánsok nem tartanak kanonikusnak: Tobit, Judith, 1 Makkabeus, 2 Makkabeus, Bölcsesség, Sirach és Báruch. Ezek a könyvek szerepeltek az Ószövetség görög fordításában, amelyet a korai egyházban használtak. A protestáns reformáció idején a 16.században a protestánsok úgy döntöttek, hogy követik a héber kánont, amely nem tartalmazza ezt a hét könyvet, míg a katolikus egyház továbbra is megtartotta a görög Bibliában szereplő és Krisztus idején olvasott könyveket.

2. Mikor íródott A Biblia? Az ősöket nem különösebben érdekelte a dátumok aprólékos nyomon követése. A Biblia könyvei írásuk idején nem voltak keltezve, szerzőiket gyakran nem nevezték meg. Az Ószövetség összetétele hosszú és bonyolult folyamat volt, amely a szóbeli hagyományokkal kezdődött, amelyeket végül leírtak. Ezek közül a történetek és hagyományok közül sokat aztán évszázadok alatt szerkesztettek és rendeztek, míg végül a mai formát öltötték.

Az Ószövetség könyveinek datálása nehéz, de a legtöbb tudós a Kr.e. 10. századtól a második századig terjed. Bár ezeknek a könyveknek nincs pontos dátuma, biztosak lehetünk benne, hogy KR.U. 50-110 között készültek.

3. Milyen nyelven íródott A Biblia? Az egyszerű válasz az, hogy az Ószövetséget héberül írták, az Újszövetséget pedig görögül. Van néhány kivétel ez alól az Ószövetségben. Dániel egyes részeit arámi nyelven írták, a fent tárgyalt hét deuterokanonikus könyvet, valamint Eszter egyes részeit szintén görögül írták.

mire az Újszövetség íródott, a görög volt a közös nyelv a Római Birodalom-a zsidók és a pogányok egyaránt—, így az Újszövetség állt teljes egészében görög, eltekintve az alkalmi arámi szó vagy kifejezés.

4. Ki döntötte el, hogy mely könyvek kerülnek a Bibliába? Az utolsó, a Bibliában található hiteles Szentíráskészletet “kánonnak” nevezzük.”De hogyan alakult ki a kánon? Amit ma az Ószövetség kánonjának nevezünk, Jézus idején meglehetősen rendezett volt. A zsidók abban az időben hozzáférhettek a Szentírásaikhoz mind héberül (az eredeti nyelv), mind görögül (görög fordítás készült az I.E. harmadik században).

az újszövetségi kánon tartalma több évszázadot vett igénybe, de lényegében a negyedik század egyetértett. Az újszövetségi kánon minden könyve szoros kapcsolatban állt az egyik apostollal, következetesen használták a korai keresztény liturgiában, és úgy ítélték meg, hogy hitelesen közvetíti Jézus Krisztus jó hírét. Érdekes, hogy az egyház hivatalosan nem jelentette be, hogy mely könyveket vették fel a Szentírás kánonjába, amíg a Trent Tanács a 16.században nem volt.

5. Mire gondolunk, amikor azt mondjuk, hogy a szentírási szövegek “ihletettek”? A hívők úgy vélik, hogy a Szentírás szavai, amint azt a II.Vatikáni Zsinat elmagyarázta, mind Isten, mind az emberek szavai. Ez azt jelenti, hogy Isten valóban a Szent Igében szól hozzánk, de ezt minden esetben egy emberi lényen keresztül teszi, mindegyiknek megvan a maga története, kultúrája, személyisége és eszméi. Isten nem úgy irányította a Szentírás szerzőinek elméjét és író kezét, mintha robotok vagy bábok lennének. Az inspiráció nem diktálás.

inkább Isten Szelleme töltötte be a bibliai szerzők elméjét és szívét azzal az igazsággal, amelyet Isten közölni akart, és ezt az igazságot egy emberi szerző hűségesen közölte saját szavaival, stílusával és képességeivel. Az inspiráció azt jelenti, hogy a Szentírás szavai mind tekintélyükben, mind vonzerejükben teljesen eltérnek a szokásos könyvektől. A szavaknak olyan szabadságuk van, amely abból fakad, hogy forrásuk Istenben van. Még a legrégebbi szó a Bibliában olyan új, mint a reggel. A Szentírás élő szó.

Isten valóban szól hozzánk a Szent Igében.