A korábbi választásokon az Egyesült Államok a legfejlettebb országokat vonta maga után a választói részvételben
Ha a korai szavazási tendenciák bármilyen jelzést mutatnak, rekordszámú Amerikai szavazhat a 2020-as elnökválasztáson. Az írás óta több mint 100 millió korai szavazatot adtak le postai úton vagy személyesen – a 2016-ban leadott összes szavazat több mint kétharmada.
november után egy ideig nem lesz olyan, mint a 2020-as részvételi arány végleges értékelése. 3. De a 2016-os elnökválasztáson az Egyesült Államok szavazó korú lakosságának közel 56%-a szavazott. Ez enyhe emelkedést jelentett 2012-hez képest, de alacsonyabb volt, mint a 2008-as rekordévben, amikor a részvételi arány meghaladta a szavazati korú népesség 58% – át.
tehát hogyan viszonyul a választói részvétel az Egyesült Államokban más országokban? Ez nagyban függ attól, hogy melyik országot nézi, és melyik mérőpálcát használja.
a politológusok gyakran úgy határozzák meg a részvételi arányt, hogy a leadott szavazatokat elosztják a választásra jogosult szavazók számával. De mivel a jogosult választói becslések sok országban nem állnak rendelkezésre, a határokon átnyúló részvételi összehasonlításokat a szavazati korú népesség (vagy VAP) becsléseire alapozzuk, amelyek könnyebben elérhetők, valamint a regisztrált szavazókra. (A részletekért olvassa el a “hogyan csináltuk ezt” című részt.)
Az Egyesült Államok Nemzeti választási részvételi arányainak összehasonlítása más országokban eltérő eredményeket hozhat, attól függően, hogy a részvételi arányt hogyan számítják ki. A politológusok gyakran úgy határozzák meg a részvételi arányt, hogy a leadott szavazatokat elosztják a jogosult szavazók becsült számával. De a támogatható választói becsléseket sok nemzet számára nehéz vagy lehetetlen megtalálni. Tehát a részvételi számítások nemzetközi összehasonlításához két különböző nevezőt használunk: az összes regisztrált szavazót és a becsült szavazó korú népességet, vagy a VAP-t, mert a legtöbb országban könnyen elérhetők.
az egyes országok legutóbbi országos választásaira számítottuk ki a részvételi arányt, kivéve azokat az eseteket, amikor a választás nagyrészt ünnepélyes pozícióra vagy európai parlamenti képviselőkre irányult (a részvétel gyakran lényegesen alacsonyabb az ilyen választásokon). A szavazó korú népesség részvételi aránya az egyes országok VAP-jának becsléseiből származik, amelyet a demokrácia és választási segítségnyújtás Nemzetközi Intézete készített. Regisztrált-a választói részvétel az egyes országok bejelentett regisztrációs adataiból származik. A módszertani különbségek miatt egyes országokban az IDEA VAP becslései alacsonyabbak, mint a regisztrált szavazók bejelentett száma.
az IDEA-ból származó információk mellett az adatokat az Egyesült Államok Népszámlálási irodájából, az Egyesült Államok Képviselőházának hivatalából, valamint az egyes nemzetek statisztikai és választási hatóságaiból is levonják.
összességében 245,5 millió amerikai volt 18 éves vagy annál idősebb 2016 novemberében, akik közül körülbelül 157,6 millióan regisztráltak a szavazásra, a Census Bureau becslései szerint. Alig több mint 137.5 millió ember azt mondta a népszámlálásnak, hogy abban az évben szavazott, ami valamivel magasabb, mint a tényleges szavazatok száma – közel 136,8 millió, az Egyesült Államok Képviselőházának Hivatala által összeállított adatok szerint (amelyek több mint 170 000 üres, elrontott vagy más módon érvénytelen szavazólapot tartalmaznak). Ezt a fajta túlbecsülést már régóta megfigyelték a kutatók; az elemzés összehasonlításai és diagramjai a House Clerk adatait használják, valamint a nemzetközi demokrácia és választási segítségnyújtási Intézet, valamint az egyes nemzetek statisztikai és választási hatóságainak adatait.
iratkozzon fel heti hírlevelünkre
az 55.7% – os VAP részvételi arány 2016-ban az Egyesült Államokat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet legtöbb társának mögé helyezi, amelynek tagjai többsége magasan fejlett demokratikus államok. Az egyes OECD-országok legutóbbi országos választásait tekintve az Egyesült Államok a 30.helyet foglalja el a 35 nemzet közül, amelyekről rendelkezésre állnak adatok.
nemzetközi szabványok szerint, 2016 U. S. voter turnout was low
| Country | % of voting age population | % of registered voters |
|---|---|---|
| Iceland (2017) | NA | 81.20% |
| Japan (2017) | NA | 53.65% |
| Turkey (2018)* | 88.97% | 86.24% |
| Sweden (2018) | 82.08% | 87.18% |
| Australia (2019)* | 80.79% | 91.89% |
| Belgium (2019)* | 77.94% | 88.38% |
| South Korea (2017) | 77.92% | 77.23% |
| Israel (2020) | 77.90% | 71.52% |
| Netherlands (2017) | 77.31% | 81.93% |
| Denmark (2019) | 76.38% | 84.60% |
| Hungary (2018) | 71.65% | 69.68% |
| Norway (2017) | 70.59% | 78.22% |
| Finland (2019) | 69.43% | 68.73% |
| Germany (2017) | 69.11% | 76.15% |
| France (2017) | 67.93% | 74.56% |
| Mexico (2018)* | 65.98% | 63.43% |
| Poland (2020) | 65.40% | 68.18% |
| Slovakia (2020) | 65.39% | 65.81% |
| Italy (2018) | 65.28% | 73.05% |
| Austria (2019) | 64.40% | 75.59% |
| Greece (2019)* | 63.53% | 57.78% |
| New Zealand (2020) | 63.16% | 68.35% |
| Canada (2019) | 62.42% | 67.04% |
| United Kingdom (2019) | 62.32% | 67.86% |
| Portugal (2019) | 61.13% | 48.60% |
| Spain (2019) | 60.29% | 66.23% |
| Lithuania (2019) | 59.28% | 53.88% |
| Czech Republic (2017) | 58.02% | 60.79% |
| Colombia (2018) | 57.28% | 53.38% |
| Ireland (2020) | 56.65% | 62.71% |
| Estonia (2019) | 56.45% | 63.67% |
| United States (2016) | 55.72% | 86.80% |
| Slovenia (2018) | 54.58% | 52.64% |
| Latvia (2018) | 53.55% | 54.56% |
| Chile (2017) | 52.20% | 49.02% |
| Luxembourg (2018)* | 48.16% | 89.66% |
| Switzerland (2019)* | 36.06% | 45.12% |
Pew Kutatóközpont
Az OECD-országok közül a legmagasabb részvételi arány Törökországban volt (a szavazati korú népesség 89% – a), Svédországban (82,1%), Ausztráliában (80,8%), Belgiumban (77,9%) Dél-Korea (77,9%). Az OECD-ben következetesen Svájcban a legalacsonyabb a részvétel: a 2019-es szövetségi választásokon a svájci szavazó korú lakosság alig 36% – a szavazott.
az Ausztráliában és Belgiumban folyamatosan magas részvételi arány mögött az lehet az egyik tényező, hogy a világ 21 nemzete közé tartoznak, köztük hat az OECD-ben, valamilyen formában kötelező szavazással. Svájc egyik kantonjában is kötelező a szavazás.
bár a kötelező szavazási törvényeket nem mindig szigorúan hajtják végre, jelenlétük vagy távollétük drámai hatással lehet A részvételi arányra. Chilében például a részvételi arány csökkent, miután az ország 2012-ben áttért a kötelező szavazásról az önkéntes szavazásra, és automatikusan elkezdte az összes jogosult állampolgárt a választói névjegyzékbe helyezni. Annak ellenére, hogy lényegében az összes szavazó korú állampolgárt regisztrálták a szavazásra Chile 2013-as választásain, az elnöki versenyen való részvétel 42%-ra esett vissza, szemben a 87% – kal 2010-ben, amikor a kötelező szavazási törvény még érvényben volt. (A részvételi arány kissé visszaesett a 2017-es elnökválasztás, a regisztrált szavazók 49% – ára.)
Chile helyzete egy másik bonyolító tényezőre mutat, amikor összehasonlítja a részvételi arányokat az országok között: a különbség aközött, hogy ki jogosult szavazni, és ki ténylegesen regisztrált erre. Sok országban a nemzeti kormány vezető szerepet játszik abban, hogy az emberek nevét a névjegyzékbe vegyék – akár automatikusan regisztrálják őket, amint jogosultak lesznek (például Svédországban vagy Németországban), vagy agresszív módon keresik és regisztrálják a választásra jogosult szavazókat (mint az Egyesült Királyságban és Ausztráliában). Ennek eredményeként a részvételi arány nagyon hasonlónak tűnik, függetlenül attól, hogy a szavazati korú lakosságot vagy a regisztrált szavazókat nézi-e.
ezzel szemben az Egyesült Államokban a regisztráció decentralizált, és elsősorban egyéni felelősség. A regisztrált szavazók pedig sokkal kisebb arányban képviselik a potenciális szavazókat az Egyesült Államokban, mint sok más országban. A népszámlálási iroda szerint az Egyesült Államok szavazati korú lakosságának csak körülbelül 64%-át (a szavazati korú állampolgárok 70% – át) regisztrálták 2016-ban. Az Egyesült Államok aránya jóval alacsonyabb, mint sok más OECD-országban: például a szavazásra regisztrált szavazó korú népesség aránya 92% Az Egyesült Királyságban (2019), 93% Kanadában (2019), 94% Svédországban (2018) és 99% Szlovákiában (2020). Luxemburgban is alacsony az arány (54%), bár ez valami különleges esetet jelent, mivel az apró ország lakosságának közel fele külföldi születésű.
ennek következtében a Csak regisztrált szavazókon alapuló részvételi arányok összehasonlítása nem feltétlenül értelmezhető. Például az Egyesült Államok részvételi aránya 2016-ban a regisztrált szavazók 86,8%-a volt, az OECD-országok között az ötödik, a kötelező szavazás nélküli országok között pedig a második legmagasabb. De regisztrált szavazók az USA-BAN. sokkal inkább egy önálló kiválasztott csoport, már nagyobb valószínűséggel szavaznak, mert vették a fáradságot, hogy regisztrálják magukat.
a részvételi arány kiszámításának még több módja van. Michael McDonald, a Floridai Egyetem politológusa, aki az Egyesült Államok választási projektjét vezeti, a részvételi arányt a “szavazásra jogosult népesség” arányaként becsüli meg azáltal, hogy kivonja a nem állampolgárokat és a nem jogosult bűnözőket a szavazati korú népességből, és hozzáadja a jogosult tengerentúli szavazókat. E számítások felhasználásával az Egyesült Államok részvételi aránya némileg javul, 60,1%-ra 2016 szavazásra jogosult népesség. A McDonald azonban nem számít összehasonlítható becsléseket más országokra.
nem számít, hogyan mérik őket, az Egyesült Államok részvételi aránya meglehetősen következetes volt az elmúlt évtizedekben, annak ellenére, hogy néhány választás-választás variáció volt. 1976 óta a szavazati korú részvételi arány 8,5 százalékponton belül maradt-alig 50% alatt 1996-ban, amikor Bill Clintont újraválasztották, alig több mint 58% – ra 2008-ban, amikor Barack Obama megnyerte a Fehér Házat. A részvételi arány azonban jelentősen eltér a különböző faji, etnikai és korcsoportok között.
számos más OECD-országban a részvételi arány az utóbbi évtizedekben csökkent. Görögországban van egy kötelező szavazási törvény a könyvekről, bár nem hajtják végre; a parlamenti választásokon való részvétel 89% – ról 2000-ben 63,5% – ra csökkent tavaly. Norvégia legutóbbi, 2017-es parlamenti választásain a szavazó korú lakosság 70,6% – a leadott szavazatokat-ez a legalacsonyabb részvételi arány legalább négy évtized alatt. Szlovéniában pedig lelkesedés tört ki az ország Jugoszláviától való függetlensége után 1992-ben, amikor a szavazó korú lakosság 85% – a leadott szavazatokat-de a részvételi arány közel 31 százalékponttal csökkent a demokrácia két és fél évtizede alatt, 54,6%-ra süllyedt 2018-ban.
másrészt a legutóbbi választásokon való részvétel több OECD-országban is megnőtt. A legutóbbi két parlamenti választáson (2015-ben és 2019-ben) a kanadai részvétel 62% – ot tett ki, ami 1993 óta a legmagasabb arány. A szlovák törvényhozási választások az elmúlt február, közel kétharmada (65.4%) a szavazó korú lakosság leadott szavazólapokat, 59,4%-ról 2016-ban. A 2018-as magyarországi parlamenti választásokon a választásra jogosult lakosság közel 72% – a szavazott, szemben a 63,3% – kal 2014-ben.
Megjegyzés: Ez egy frissítés egy bejegyzést eredetileg megjelent május 6, 2015.