a lepárlás története

Abu Musa Jabir ibn Hayyan. Mária, a zsidó. Aeneas Coffey. Csak néhány (nagyon fontos) név a lepárlás történetében. A következő alkalommal, amikor egy lövés a tequila, korty egy finom maláta, vagy akár rendelni valamilyen Sárcsuszamlás, érdemes önteni néhány ki a járdára őket. Persze, te fizeted a kört, de ők tették lehetővé.

ellentétben a borral és a sörrel, amelyek történelmileg kapcsolódnak a korai fejlődéshez, mint például a növények (szőlő és árpa) termesztése, a szeszes italok nagyon különleges második lépést igényelnek az erjedés után: desztillálás. Lásd, erjedés történhet véletlenül-vad élesztő könnyen megbotlik néhány rothadt gyümölcs és erjed a cukrok alkohol. De a lepárlás nagyon konkrét szándékokat igényel, ezért csak az alkímia révén jutottunk el a lepárláshoz—igen, az a dolog, ahol a tudósok megpróbálják az ólmot arannyá változtatni.

az alkímia valójában összetett tudományág volt, nem csak a korai tudomány “aranyásója”. A modern Vegyészet egyfajta misztikus előfutára, az alkímia az anyagok természetének megértésével volt elfoglalva—feltárva belső titkaikat, mint eszközt az univerzum, a természet elemeinek és magának az életnek a megértéséhez. Az a tény, hogy piát kaptunk tőle, csak egy szilárd bónusz.

nem mintha az alkímia “feltalálta volna” a piát, ahogy tudjuk. Voltak korábbi bizonyítékok durván desztillált alkoholtartalmú italok, likőrök készült dolgok, mint a rizs és a kanca tej Ázsiában már 800 BC messze a szürke liba, de bizonyíték a tudás lepárlás, hogy megtalálta az utat az ókori Görögországban, és továbbra is az első században írások a 4. században is tulajdonítják a fejlesztés a tribikos—vagy háromkarú pot még—a “Mária a zsidó”, az első dokumentált nyugati alkimista. (Hogy valóban feltalálta-e, nem világos.) De csak az I. E. 8. században. az arab alkimista Abu Musa Jabir ibn Hayyan megtervezte az alembic pot still-t, egy olyan szerkezetet, amely lehetővé tette az alkohol hatékony lepárlását.

nem mintha Jabir (“Geber” – be sérült) érdeklődött volna a szabadidős alkohol iránt, még akkor is, amikor tiszta, gyúlékony gőzt fedezett fel a bor lepárlásából. A modern kémia őse, Jabir a tudomány vezérelte. Még akkor is, amikor Muhammed ibn Zakaryia Razi alkimista a 9.században kezdte finomítani az alkohol lepárlásának gyakorlatát, a céloknak még mindig kevés köze volt a kikapcsolódáshoz—a desztillált alkoholt elsősorban rituálékhoz vagy gyógyszerekhez használták. Valójában, a desztillált alkohol első dokumentált felhasználása egy 12. századi olasz orvosi iskolából származik-nem bárból.

természetesen a “Happy Hour” modern létezése azt mondja nekünk, hogy az alkohol lepárlása végül szabadidős tevékenységgé vált. Csak eltartott egy ideig. Az első megjelent könyv a témáról, a lepárlás erényes művészete által Hieronymus Brunschwig (1500), a desztillált alkoholt gyógyszerként kezeli; de 1618-ra egy proto-útleírás hívott a nincstelen zarándoklat (PDF) megemlíti a rekreációs ivást “aqua vitae” (a pia korai, eufemisztikus beceneve). A lepárlás végül megtalálta közönségét.

és folyamatosan megtalálta a közönségét, a 17.században és a 18. században terjedt el kereskedelemmel, feltárással és gyarmatosítással. Ahogy a gyakorlat elterjedt, fejlődött. A középkori alkimista Avicenna már kidolgozott egy tekercselt hűtőcsövet, amely hatékonyabbá tette az edények lepárlását, ami a későbbi újítóknak továbbra is a fazék nagyobb hatékonyságának problémáját hagyta: minden használat után meg kellett tisztítani. (Ekkorra a desztillált alkohol rendkívül rekreációs volt, így a gyors előállítása prioritássá vált.) Robert Stein és Aeneas Coffey, egy skót és egy ír munkája között a 19.század elején megkaptuk az “oszlopot”, vagyis a folyamatos állványt. Ahogy a neve is sugallja, gyakorlatilag állandó lepárlást és alacsonyabb költségeket tesz lehetővé. Egy csipetnyi veszett iparosítás és nagyszabású kereskedelmi lepárlás született.

nem mintha a modern lepárlás abszolút-ly csak nagy üzlet (érted?). A sörhöz hasonlóan-amely kicsiben indult, makro—kereskedelmi forgalomba került, és újra mikro lett-a szeszes italok a közelmúltban élvezték a “kézműves lepárlás” reneszánszát, a kisebb léptékű termelés pedig rengeteg új terméket hozott a piacra.

bármit is iszol, jó ötlet egy kicsit kiönteni a járdára az alkímia érdekében.



Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.