a prosztata térfogatának társulása a prosztatarák előfordulásával és agresszivitásával
Bevezetés
a prosztata leggyakoribb betegségei a jóindulatú prosztata hiperplázia (BPH) és a prosztatarák (PCA); kölcsönhatásukat azonban nem vizsgálták jól.1,2 történelmileg a BPH epidemiológiájának tisztázását bonyolította a klinikai BPH egységes meghatározásának hiánya, az alsó húgyúti tünetek súlyosságának értékelésére szolgáló kvantitatív eszközök, valamint egy nem invazív és pontos módszer mind a prosztata térfogatának, mind a húgyhólyag kimeneti elzáródásának mérésére. Számos kutató különböző országokban megállapította, hogy a klinikai BPH prevalenciája világszerte meglehetősen egységes, valamint következetesen az életkorral kapcsolatos.1 a tüneti BPH a férfiak ~20%-át érinti az 50-59 éves korosztályban, a férfiak 30%-át a 60-69 éves korosztályban, a férfiak 40%-át pedig a 70 éves vagy annál idősebb korosztályban.3
jelenleg a PCa továbbra is jelentős terhet jelent az idősebb férfiak egészségében. A PCA a férfiaknál a leggyakrabban diagnosztizált nem bőrrák, amely az újonnan diagnosztizált nem bőrrák 21%-át teszi ki 2016-ban; ez 180 890 új PCa-esetet jelent, köztük 26 120 halálesetet 2016-ban.4
prosztata-specifikus antigén (PSA) széles körben használt, bár ellentmondásos diagnosztikai eszköz a PCA kimutatásában. A >4,0 ng/mL szérum PSA-szintje ~20%, specifitása pedig 60-70%.5 az alacsony érzékenység oka lehet az a tény, hogy a PSA szérumszint emelkedhet jóindulatú patológia, például BPH és prostatitis jelenlétében.
a legújabb klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy összefüggés lehet a prosztata térfogata és a PCa előfordulása között.2,6-9 ebben az összefüggésben egy tanulmányt végeztünk, hogy tovább tisztázzuk a prosztata térfogata és a PCa előfordulása közötti kapcsolatot.
betegek és módszerek
egy 448 férfiból álló kohortot láttak és értékeltek a Texas Tech orvosok urológiai Klinikáján Lubbockban, TX, USA, 2008-tól 2013-ig. Azok a betegek, akiknek soha nem volt biopsziája >4 ng/mL PSA-szinttel, vagy gyanús eredményekkel digitális rektális vizsgálat (DRE) vontuk be vizsgálatunkba. Minden beteg esetében az indokolt prosztata biopszia elvégzése előtt teljes anamnézist gyűjtöttek és fizikális vizsgálatot végeztek. Az egyes betegek prosztata térfogatát Dre-vel becsülték meg, és transzrektális ultrahanggal (TRUS) igazolták. Azokat a betegeket, akik korábban biopszián vagy korábbi műtéten estek át, kizárták vizsgálatunkból. Minden prosztata esetében 12 magos TRUS-vezérelt biopsziát végeztünk kétoldalúan, beleértve a mirigy csúcsát, alapját és középső részét. Legalább hat biopsziát végeztek mindegyik lebenyben a gyanús elváltozások esetén kapott biopsziák mellett. A PSA sűrűségi adatokat úgy kaptuk, hogy a PSA szérumszintet elosztottuk a TRUS által megerősített prosztata térfogatával.
a Texas Tech Egyetem Egészségtudományi Központ intézményi felülvizsgálati testülete az emberi alanyok védelmére jóváhagyta a tanulmányt (IRB: L14-107). A vizsgálat retrospektív jellege miatt a felülvizsgálati testület lemondott a beteg írásbeli tájékozott beleegyezésének szükségességéről és az egészségbiztosítási hordozhatóságról és elszámoltathatóságról szóló törvény (HIPAA) engedélyezéséről. A statisztikai elemzést a statisztikai elemző rendszer programja, A Windows 9.1.3 végezte.
eredmények
a prosztata biopszián átesett 442 beteg közül 244 betegnél (55,2%) találtak pozitív biopsziás eredményt. A pozitív biopszia aránya korrelált az életkor növekedésével: 48,28% a 40-54 éves korosztályban, beleértve az 53-at is.87% az 55-69 éves korosztályban, és 61,9% a 70 éves vagy annál idősebb korosztályban (1.táblázat). Ezenkívül az átlagos Gleason-pontszám, amely a diagnosztizált PCa agresszivitását képviseli, hasonló kapcsolatban állt az életkor növekedésével. A PSA, a DRE-determinált térfogat és a TRUS-determinált térfogat eloszlását grafikusan ábrázoljuk az 1. ábrán.
1. táblázat a prosztata biopszián átesett betegek klinikai paraméterei megjegyzés: aAbnormal DRE is defined as increased size of >30 g, nodules, or induration. Abbreviations: DRE, digital rectal examination; PSA, prostate-specific antigen; TRUS, transrectal ultrasound. |
Figure 1 Distribution of PSA (A) and DRE- (B) and TRUS-determined (C) volumes among age groups. Note: A később bizonyítottan metasztatikus betegségben szenvedő eseteket kizárták.
rövidítések: DRE, digitális rektális vizsgálat; PSA, prosztata-specifikus antigén; TRUS, transzrektális ultrahang. |
ezután meghatároztuk a pozitív biopsziás arányokat a prosztata térfogatához viszonyítva. A pozitív biopsziával rendelkező prosztatákat három csoportra osztottuk a prosztata térfogata alapján: prosztata <35 cc, prosztata 35 és 65 cc között, prosztata >65 cc. Az eredményeket a 2. ábra mutatja. The positive biopsy rate was 66% for patients with a prostate volume of ≤35 cc and 40% for patients with a prostate volume of ≥65 cc (P<0.001).
Figure 2 Categorical breakdown by prostate volume. Abbreviation: TRUS, transrectal ultrasound. |
ezután meghatároztuk a Gleason pontszámokat a <35 és > 65 cc térfogatú prosztata esetében. Az eredményeket a 2. táblázat mutatja. A <35 cc térfogatú biopszián pozitív eredményt mutató 110 beteg közül 10 (9,09%) Gleason-pontszáma 8 volt. A >65 cc térfogatú biopszián pozitívnak bizonyult 27 beteg közül 1 beteg (3,7%) Gleason-pontszáma 8 volt.
2.táblázat Gleason pontszámok prosztata térfogat szerint |
vita
számos tanulmány kimutatta a kapcsolatot a prosztata térfogata és a PCA előfordulása között.2,6 – 9 Ezek a vizsgálatok fordított összefüggést mutattak a prosztata térfogata és a PCa incidenciája között; a prosztata térfogatának növekedésével a PCa incidenciája csökken. Eredményeink hasonló összefüggést mutatnak, amint azt a 2. ábra mutatja. A 35 köbcentis prosztata térfogata 66% – os pozitív biopsziás arányt mutatott, míg a 65 köbcentis prosztata térfogata 40% – os pozitív biopsziás arányt mutatott, azaz 39,4% – os csökkenést. Egy nemrégiben készült tanulmány fordított kapcsolatot írt le a prosztata tünet pontszáma és a PCa között.10 Mivel a prosztata tünet pontszáma korrelálna a prosztata térfogatával, ez a minta várható lenne a korábban említett vizsgálatokkal összehasonlítva.2,6-9 Ez a tanulmány azonban nem mutatta a rák kimutatásának pontosságának növekedését a többváltozós elemzésben.10 egy másik tanulmány kimutatta, hogy összefüggés van a prosztata térfogata és a magas fokú fejlett PCa között.11 Egy nemrégiben megjelent publikáció a PCa térfogatának és a prosztata méretének összefüggését vizsgálta. Adataik azt mutatták, hogy a kis volumenű rákok (<0,5 g) kétszer olyan gyakoriak voltak a nagyobb mirigyekben (>50 g), mint a kisebb mirigyeknél (<50 g). Ez azt jelentheti, hogy a PCa kisebb nehézségekkel terjedhet a kisebb mirigyekben.9,11 egy másik nemrégiben végzett prospektív vizsgálatban egy 1044 emberből álló nagy kohorsz többparaméteres mágneses rezonancia képalkotáson (MRI), majd 12 magos szisztémás térképezési biopszián esett át további MRI-fúziós ultrahang (US) biopsziával, ha az előző MRI gyanús elváltozásokat észlelt a prosztata. Ez a nagy tanulmány a prosztata térfogatának inverz összefüggését is feltárta az incidenciával és a magasabb Gleason pontszámmal (>7) a PCa esetében.12 a fent említett vizsgálatok a Vizsgálatunk eredményei mellett alátámasztják a prosztata térfogata és a PCa előfordulása közötti inverz összefüggés hipotézisét. Ezenkívül a 2. táblázat eredményei a magas fokú PCa csökkenését szemléltetik (Gleason-pontszám 6) nagyobb prosztatákban (térfogat >65 cc). A 110 biopsziás pozitív, <35 cc prosztatájú beteg közül 10 betegnél a Gleason-pontszám 8 volt (9,1%). A >65 cc prosztatájú 27 biopsziás pozitív beteg közül azonban csak 1 betegnek volt Gleason-pontszáma 8 (3,7%). Ez 59,3% – os csökkenést jelent a magas fokú rákos megbetegedésekben, ha a prosztatákat <35 és >65 cc térfogattal hasonlítjuk össze. Ezért eredményeink azt mutatják, hogy a nagyobb prosztatákban nemcsak a PCA előfordulása, hanem agresszivitása is csökken.
más korábbi klinikai vizsgálatok is leírták a csökkent rák kimutatási Arány jelenségét nagyobb prosztatákban.11,13-15 a szerzők vitatták, hogy a megnövekedett prosztata térfogat megnehezíti az azonos méretű rákos elváltozások kimutatását a biopsziás tűvel, összehasonlítva az azonos rákos térfogatú elváltozásokkal rendelkező kisebb prosztatákkal. Ezek a szerzők úgynevezett mintavételi hibának nevezték a megnagyobbodott prosztata alacsonyabb PCa-kimutatási arányának kérdését.13 a közelmúltban úgy vélték, hogy a TRUS által irányított biopszia a korlátozó tényező a PCA kimutatásában nagyobb prosztatákban, mivel a 12 magos TRUS biopsziák alulmintázhatják a nagy mirigyeket. Így a prosztata biopsziás protokolljai az elmúlt években olyan protokollok felé fejlődtek, amelyek a biopsziák számának növelését javasolják. Számos tanulmány kimutatta, hogy a PCA kimutatási aránya ~40% vagy annál kevesebb azoknál a férfiaknál, akiknél a prosztata térfogata >50 cc, míg ezzel szemben a kimutatási arány sokkal magasabb volt a kisebb mirigyekben.16,17 az elmúlt években az MRI–TRUS fúziós képalkotás célzott biopsziákkal fejlődött a TRUS által irányított biopsziás technika korlátainak leküzdése, különösen nagyobb prosztata esetén. De Gorski et al7 írja le ennek a rosszindulatú daganatnak a jobb kimutatási arányát nagyobb prosztatákban, összehasonlítva az Egyesült Államok által irányított biopsziákkal. Ebben a vizsgálatban az MRI–TRUS-fusion-vezérelt biopszia kimutatási aránya 77% volt a prosztata mirigyekben, amelyek térfogata <30 cc, szemben a 61% – kal, 47% – kal és 34% – kal a 30 – <38,5 cc, 38,5 – <55 cc, illetve >55 cc.17 ezek az eredmények statisztikailag szignifikánsak voltak (P=0, 001). Ezek az adatok hasonlóak és jól megfelelnek a vizsgálatunkban leírt eredményeknek (66,27% a prosztatákban <35 cc és 40,9% a mirigyekben >65 cc). Így az a megállapítás, hogy az MRI–TRUS fúziós képalkotás javította a gyanús prosztata elváltozások kimutatását, és a prosztata mérete nem befolyásolta, megerősíti a prosztata térfogata és a rák előfordulása közötti inverz korreláció feltételezését. Ezért vitatható az az érv, hogy ez a megfigyelt összefüggés a prosztata térfogata és a rák előfordulása között a mintavételi hiba következménye.12
tanulmányok kimutatták, hogy a PCA 80% – a a perifériás zónában (PZ) keletkezik, míg a BPH-t az átmeneti zóna (TZ) növekedése okozza.18 a tapasztalt urológusok számára jól ismert jelenség a >80-90 cc méretű nagy BPH mirigyek nyílt műtéti kezelésében, hogy a TZ folyamatos növekedése összenyomja a PZ-t, és így létrehozza a prosztata úgynevezett műtéti kapszuláját, amely lehetővé teszi a BPH komponens enukleálását és a kollagénben gazdag és sejthiányos műtéti kapszula hátrahagyását.19 felmerül a klinikai kérdés, hogy a BPH-val összefüggő TZ-bővítés elegendő atrófiát, hegesedést és apoptózist okozhat-e a Pz hámsejtjeiben, és ezáltal jelentősen csökkentheti-e a prosztata adenokarcinóma kialakulásának kockázatát a fennmaradó epitheliális mirigyekben. Ez megmagyarázhatja a PCA csökkent kimutatási arányát a nagy prosztatákban, amint azt korábban vázoltuk.
korlátozások
ebben a tanulmányban beszámolunk egy retrospektív adat-áttekintésről, amelynek számos korlátozása van, beleértve az egyközpontú kialakítását, a prosztata térfogattartományainak ésszerűségének hiányát, a nagyobb prosztata térfogatának korlátozott mintaméretét és az esetek egyenetlen eloszlását a kiválasztott prosztata térfogattartományok szerint. Továbbá, a műtéten átesett betegek teljes mount prostatectomia mintáinak értékelése nélkül a prosztata biopsziák pontosságának különbsége a teljes mirigy mintájának végleges patológiai megállapításaival nem lehetett meghatározni.
következtetés
a vizsgálat eredményei a prosztata térfogatának inverz összefüggését mutatják a PCa előfordulásával és biológiai agresszivitásával. A tanulmányból és a vázolt megbeszélésből származó adatoknak ösztönözniük kell más klinikusokat és nyomozókat, hogy tovább vizsgálják a prosztata térfogata és a PCa incidenciája és agresszivitása közötti kapcsolatot, hogy tovább vizsgálják ezt a jelenséget. Ennek viszont jövőbeli klinikai következményei lehetnek.
elismerés
szeretnénk elismerni a Texas Tech Egyetem Egészségtudományi Központjának Klinikai Kutatási irodáját az IRB alkalmazás támogatásában.
közzététel
a szerzők nem jelentenek összeférhetetlenséget ebben a munkában.
Lepor H. jóindulatú prosztata hiperplázia patofiziológiája, epidemiológiája és természetrajza. Rev Urol. 2004; 6 (9. kiegészítő): S3-S10. |
Al-Khalil S, Boothe D, Durdin T, et al. Lehetséges kölcsönhatások a jóindulatú prosztata hiperplázia (BPH) és a prosztatarák között Nagy prosztatákban. Int Urol Nephrol. 2016;48(1):91–97. |
Bosch JL, Hop WC, Kirkels WJ, Schr XXL. A nemzetközi prosztata tünet pontszám 55 és 74 év közötti Férfiak közösségi alapú mintájában: a tünetek prevalenciája és korrelációja az életkorral, a prosztata térfogatával, az áramlási sebességgel és a maradék vizeletmennyiséggel. Br J Urol. 1995;75(5):622–630. |
Siegel RL, Miller KD, Jemal A. Rákstatisztika, 2016. CA rák J Clin. 2016;66(1):7–30. |
||
Gosselaar C, Roobol MJ, Roemeling S, et al; a prosztatarák szűrésének Európai randomizált vizsgálata (ERSPC). Prosztatarák szűrése digitális rektális vizsgálat és transzrektális ultrahang nélkül: eredmények négy év után a prosztatarák szűrésének Európai randomizált vizsgálatában (ERSPC), Rotterdam. Prosztata. 2006;66(6):625–631. |
Kim JS, Ryu JG, Kim JW, et al. Prosztata-specifikus antigén ingadozás: mit jelent a prosztatarák diagnosztizálásában? Int Braz J Urol. 2015;41(2):258–264. |
de Gorski A, Roupret M, Peyronnet B, et al. A mágneses rezonancia képalkotás/ultrahangfúzió pontossága célzott biopsziák a klinikailag jelentős prosztatarák diagnosztizálására megnagyobbodott a kisebb prosztatákhoz képest. J Urol. 2015;194(3):669–673. |
Levine MA, Ittman M, Melamed J, Lepor H. két egymást követő transzrektális ultrahang irányított szextáns biopsziák a prosztata kimutatására prosztatarák. J Urol. 1998;159(2):471–476. |
Chen ME, Troncoso P, Johnston D, et al. Prosztatarák kimutatása: kapcsolat a prosztata méretével. Urológia. 1999;53(4):764–768. |
Oh JJ, Jeong SJ, Jeong CW, et al. Van-e összefüggés az alsó húgyúti tünetek súlyossága és a biopsziával kimutatható prosztatarák kockázata között olyan betegeknél, akiknél a PSA szint 20 ng/ml alatt van a többmagos prosztata biopsziában? Prosztata. 2013;73(1):42–47. |
Freedland SJ, Isaacs WB, Platz EA, et al. A prosztata mérete és a magas fokú, előrehaladott prosztatarák és a biokémiai progresszió kockázata radikális prosztatektómia után: Keresési adatbázis-tanulmány. J Clin Oncol. 2005;23(30):7546–7554. |
Filson C, Margolis D, Huang J, et al. Mr-US fúziós biopszia: mind a szisztematikus, mind a célzott mintavétel fontossága a prosztatarák diagnosztizálásában. Amerikai Urológiai Egyesület éves találkozója; május 15, 2015; New Orleans, LA. |
Kozminski MA, Palapattu GS, Mehra R, et al. A daganat mérete, a mirigy mérete és a betegség agresszivitása közötti kapcsolat megértése prosztatarákban szenvedő férfiaknál. Urológia. 2014;84(2):373–378. |
Hong SK, Poon BY, Sjoberg DD, et al. A prosztata mérete és a radikális prostatectomián átesett férfiak káros patológiás jellemzői. Urológia. 2014;84(1):153–157. |
Werahera PN, Sullivan K, La Rosa FG, et al. A prosztatarák diagnózisának optimalizálása a magbiopsziák számának növelésével a mirigy térfogata alapján. Int J Clin Exp Pathol. 2012;5(9):892–899. |
Yoon BI, Shin TS, Cho HJ, et al. Hatékony – e további két prosztata biopszia elvégzése a prosztata-specifikus antigénszint és a prosztata térfogata szerint a prosztatarák kimutatásában? 10 magos és 12 magos prosztata biopszia prospektív vizsgálata. Urol J. 2012; 9(2): 491-497. |
Marks LS, Roehrborn CG, Wolford E, Wilson TH. A dutasterid hatása a prosztata perifériás és átmeneti zónáira, valamint az átmeneti zóna index értéke a kezelési válasz előrejelzésében. J Urol. 2007;177(4):1408–1413. |
Ayala AG, Ro JY, Babaian R, Troncoso P, Grignon DJ. A prosztata kapszula: létezik? Jelentősége a prosztata karcinóma kezelésében és kezelésében. Am J Surg Pathol. 1989;13(1):21–27. |