absztrakt 309: A Postshock Asystole magas előfordulása VF-ben alacsony AMSA-értékekkel

cél: a korai defibrilláció kritikus fontosságú a szívmegállás túlélése szempontjából. A defibrillációt azonban gyakran asystole vagy pulzus nélküli elektromos aktivitás (PEA) követi a kórház előtti körülmények között. Ezeknek a nem perfúziós sokk utáni ritmusoknak rosszabb a prognózisa, mint az elsődleges aszisztolának vagy a PEA-nak. Ebben a tanulmányban a kórházon kívüli szívmegállás (OHCA) nyilvántartási adatait használtuk a sokk előtti amplitúdó spektrum terület (AMSA) értéke és a sokk utáni asystole előfordulása közötti kapcsolat vizsgálatára.

anyagok és módszerek: összesen 543 beteget vontak be ebbe a vizsgálatba, akiket OHCA-t követően sürgősségi ellátók kezeltek VF-vel, mint ritmust mutató beteget. Minden defibrillációs sokkot megkíséreltek ZOLL automatizált külső defibrillátorokkal, amelyek egyenes vonalú kétfázisú hullámformát alkalmaznak. Az EKG mintavételi frekvenciája 250 Hz volt, és csak a kezdeti sokkokat (120j) elemezték. Az AMSA-t egy 2,05 másodperces hullámformájú epizódból számították ki, amely minden egyes sokkkísérlet előtt 0,5 másodperccel végződött. A sokk utáni ritmusokat VF, asystole/PEA és tROSC néven jegyezték fel. a trosc-t úgy definiálták, mint egy szervezett ritmust, amely legalább 30 másodpercig jelen volt, a sokk után 60 másodpercen belül kezdődött, és 40 ütés / perc vagy annál nagyobb volt.

eredmények: a sokk utáni ritmusok és a hozzájuk tartozó AMSA értékek az ábrán láthatók. A sokk utáni aszisztolia előfordulása exponenciálisan csökkent az AMSA-érték növekedésével. Az AMSA<3 mvHz (N=28) defibrilláció 77,8% sokk utáni aszisztolát és 22,2% egyéb nem perfúziós ritmust eredményezett tROSC esetek nélkül.

következtetések: ebben a betegpopulációban a nagyon alacsony AMSA-val rendelkező VF esetében (<3 mvHz) az asystole volt a domináns poszt-shock ritmus, és a perfúziós ritmust csak defibrillációval lehetett helyreállítani. Ezek a betegek nem részesülhetnek a korai defibrillációban, de további CPR-t igényelhetnek a szívizom perfúziójának létrehozásához. Az AMSA hasznos lehet a finom VF számszerűsítéséhez, hogy elkerülje a hiábavaló sokkokat, és folytassa a CPR-t.