az alomméret különbségeinek következményeit a szoptató macskára és cicáira

a hetvenegy kiscicaalom (átlagos alomméret 4.4) születésétől nyolc hetes koráig vizsgálták a cica növekedésének és az anyai test állapotának mérése érdekében. A növekedésben kevés nemi különbség fordul elő; a hím és nőstény kiscicák hasonló terhet rónak szoptató anyjukra. Az anya súlya (nem terhes, nem szoptató) kölcsönhatásba lép az alom méretével, hogy meghatározza növekvő cicáinak sorsát. A nagy alom terhet ró mind az anyára, mind a kiscicákra, amelyek növekedését befolyásolja; a nagy almokkal rendelkező kis anyák különösen veszélyeztetettek. A cica növekedésének gyorsulása körülbelül 32 nap múlva következik be, mivel a cicák szilárdabb ételeket fogyasztanak. Ez a növekedési ütem változása jobban megfigyelhető a nagy almokban. A könnyű anyák kiscicáit és a nagy almokban lévő kiscicákat kisebb súlyban elválasztják, a könnyű anyák kiscicáit pedig korábban elválasztják. Eredményeink azt mutatják, hogy rossz környezeti feltételek mellett a nagy almok kevésbé lennének sikeresek, mint a kis almok; a cica növekedése és túlélése befolyásolná, és a nagy almok tejellátása káros hatással lenne az anya egészségére. Úgy tűnik, hogy a laktáció költsége jelentős evolúciós tényező volt az átlagos alomméret meghatározásában.