Bravo kapszula nyelőcső hiperkontraktilitás és mellkasi fájdalom indukálása

háttér: a Bravo katétermentes pH-Monitorozó Rendszer a nyelőcső nyálkahártyájához rögzített kapszulát használ a savexpozíció kimutatására. A Bravo kapszula elhelyezése időszakos mellkasi fájdalommal jár a normál önkéntesek 50% – ánál. A szerzők feltételezték, hogy a mellkasi fájdalom ebben a környezetben a Bravo kapszula által kiváltott hipertóniás nyelőcső-összehúzódásoknak tulajdonítható.

módszerek: A vizsgálati populáció 40 egymást követő, reflux tünetekkel küzdő betegből állt, akiknek a Bravo kapszula behelyezése után 1 órán belül helyhez kötött nyelőcső manometriája volt. A kontrollcsoport 40, tünetekkel járó gastrooesophagealis reflux betegségben (GERD) szenvedő betegből állt, akik az életkor, a nem, az alsó nyelőcső sphincter (LES) nyomás, A LES hossz és a 24 órás pH összetett pontszám alapján számítógépes összehasonlításban részesültek a vizsgálati csoportban. A kontrollcsoportba tartozó betegeknél a Bravo kapszula behelyezése előtt manometriát végeztek. A mellkasi fájdalom előfordulását a megfigyelési időszak előtt és alatt interjú és a beteg naplójának áttekintése alapján értékelték. A nyelőcső disztális harmadában az átlagos összehúzódási amplitúdókat 10 nedves fecske után átlagoltuk. Összehasonlítottuk a nyelőcső-összehúzódás amplitúdójú betegek prevalenciáját a disztális harmadban, amely meghaladta a normális 95.percentilisét (180 Hgmm), valamint a disztális harmadik nyelőcső-összehúzódások átlagos amplitúdóját a vizsgálatban és a kontroll populációkban. A vizsgálati csoportban a mellkasi fájdalom előfordulását a nyelőcső hiperkontraktilitásában szenvedő betegek körében hasonlították össze a hiperkontraktilitás nélküli betegek incidenciájával.

Eredmények: Az átlagos összehúzódási amplitúdó nagyobb volt a vizsgálati csoportban (144,7 vs 105,5 Hgmm; p = 0,002). A betegek száma, akiknél az átlagos disztális nyelőcső-összehúzódási amplitúdó meghaladja a normális 95.percentilisét, szintén szignifikánsan magasabb volt a vizsgálati csoportban (13/40 vs 5/40; p = 0,03). Összesen 10 betegnél jelentkezett újonnan jelentkező mellkasi fájdalom a Bravo kapszula helyén, 6 betegnél pedig hypertoniás nyelőcső-összehúzódások jelentkeztek.

következtetések: az intraesophagealis Bravo kapszula hipertóniás nyelőcső-összehúzódásokat okozhat, ami mellkasi fájdalomhoz vezethet.