Determinisztikus rendszer (filozófia)

ez a cikk nem idéz semmilyen forrást. Kérjük, segítsen javítani ezt a cikket azáltal, hogy idézeteket ad hozzá megbízható forrásokhoz. A nem beszerzett anyagok kifogásolhatók és eltávolíthatók.
források keresése: “Determinisztikus rendszer” filozófia-hírek * újságok * könyvek * tudós * JSTOR (2009.április) (Ismerje meg, hogyan és mikor távolítsa el ezt a sablonüzenetet)

a determinisztikus rendszer a determinizmus filozófiai doktrínájának fogalmi modellje, amelyet egy olyan rendszerre alkalmaznak, amely megérti mindazt, ami a rendszerben van és fog történni, az ok-okozati összefüggés fizikai eredményei alapján. Egy determinisztikus rendszerben minden cselekvés vagy ok reakciót vagy hatást vált ki, és minden reakció viszont a későbbi reakciók okává válik. Ezeknek a lépcsőzetes eseményeknek az összessége elméletileg pontosan megmutathatja, hogy a rendszer hogyan fog létezni az idő bármely pillanatában.

ennek a koncepciónak a megértéséhez kezdjen egy meglehetősen kicsi rendszerrel. Képzelje el, hogy három dominó sorakozik egymás után, mindegyik domino kevesebb, mint egy domino hossza távol a szomszédaitól. Miután az első dominó megbukott, a harmadik dominó megbukik, mert a második megbukik, amikor az első dominó kapcsolatba lép vele.

A Kis determinisztikus rendszerek könnyen vizualizálhatók, de szükségszerűen kapcsolódnak a valóság többi részéhez egy kezdeti ok és/vagy végső hatás révén. Ahhoz, hogy visszatérjünk a dominókhoz, valami a rendszeren kívül kell okoznia az első dominót. Az utolsó dominóesés valami mást okozhat a rendszeren kívül. Magát a rendszert pedig elszigetelten kell figyelembe venni—ha figyelembe vesszük a külső erőket, például hurrikánokat, földrengéseket vagy a közeli emberek kezét, akkor a dominó végső megdöntése nem biztos, hogy előre meghatározott eredmény. A rendszer teljes elszigetelése irreális, de hasznos annak megértéséhez, hogy mi történne általában egy rendszerrel, ha a külső hatások lehetősége elhanyagolható. A komplex fizikai rendszerek szükségszerűen egyszerűbbek felhasználásával épülnek fel, és az elszigetelt rendszerek kiindulási modellként való használata segíthet áthidalni a szakadékot és segíteni a megértést. A domino példát a Petri net számítási modellben fejlesztették ki.

Ez a példa feltételezi, hogy az egymásba dőlő dominók determinisztikusan viselkednek. Még a fent említett külső erők is, amelyek megszakíthatják a rendszert, olyan okok, amelyeket a rendszer nem vett figyelembe, de amelyek ok-okozattal magyarázhatók egy nagyobb determinisztikus rendszerben.



Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.