exophthalmia a vadon fogott tőkehalban (Gadus morhua L.): másodlagos barotrauma hatás kifejlesztése fogságban

az Atlanti tőkehal (Gadus morhua) befogási alapú akvakultúrája (CBA) az utóbbi években egyre fontosabbá vált, és fokozott figyelmet fordítanak az ezekhez a tevékenységekhez kapcsolódó állatjóléti kérdésekre. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy néhány tőkehal fogságban másodlagos exophthalmia alakul ki. Ez a tanulmány a másodlagos exophthalmia kialakulását vizsgálta a vadon fogott tőkehal két csoportjában, amelyek közül az egyik gyors dekompressziónak volt kitéve, ami akut barotraumát okozott (kezelési csoport), míg a másik nem volt (kontroll csoport). A barotrauma előtt és után 33 nappal készült fényképek és röntgenfelvételek a szem teljes kiemelkedésének jelentős növekedését mutatták, amelyet a gáz felhalmozódása okozott az orbitában a kezelési csoportban, először a dekompresszió után a 9.napon figyeltek meg, míg a kontroll csoportban nem figyeltek meg kiemelkedéseket. A barotraumát tehát a vadon fogott tőkehal másodlagos uni – vagy kétoldalú exophthalmia kialakulásának fontos kiváltó tényezőjeként azonosították. Két mögöttes mechanizmust javasolnak, ahol minél valószínűbb, hogy a maradék úszóhólyag-gáz a legkisebb ellenállás útján halad, míg annál kevésbé valószínű a vérből származó gáz exsolution. Eredményeink számos olyan összefüggésre vonatkoznak, amelyekben a tőkehal gyorsan felszínre kerül nagy mélységből.