Hogyan szervezzünk egy papírt: az elbeszélő formátum

mi az elbeszélő formátum?

a narratív formátum az írásban olyan struktúra, amely jó a történetek elmondására és az anekdoták és üzenetek megosztására. A narratív formátumnak nem feltétlenül kell szigorú sorrendet vagy eseménysorozatot követnie a hatékonyság érdekében, de minden jó elbeszélésnek vagy történetnek öt fő összetevőt kell tartalmaznia:

• karakterek (legalább egy)
• beállítás vagy jelenet
• cselekmény
• konfliktus
• felbontás

mikor használom a narratív módszert?

a narratív módszer magában foglalhat egy egész művet (például amikor regényt vagy novellát írsz), vagy más formátumokba is tartozhat, például amikor el akarsz mondani egy rövid történetet, hogy valamit világossá tegyél, vagy vitatkozz egy ponttal. A narratív formátum jó beszédekben és kevésbé formális dokumentumokban, ahol a személyes tapasztalatok és történetek célja, hogy bevonják a közönséget és anekdotikus bizonyítékot szolgáltatjanak valamiről. A narratív formátum nagyszerű esszék, op-eds, kreatív non-fiction dokumentumok és egyéb kommentárok számára. Ritkábban használják hivatalos jelentésekben, javaslatokban, emlékeztetőkben és hagyományos irodaközi kommunikációban.

fontolja meg a narratív formátum használatát nagyobb dokumentumokban vagy prezentációkban, és használja a formátumot többször. Gyakran jó történeteket mesélni dokumentumokban és beszédekben, hogy megragadják és megőrizzék a figyelmet. A kulcs az, hogy mind az öt összetevőt használod, és hogy minden történetnek világos célja van.

hogyan működik a narratív formátum?

nincs külön sorrend, amelyben a narratív elemek megjelennek egy történetben, bár általában az a legjobb, ha a karakterek és a beállítás azonnal létrejön. A következő meghatározások segítenek az öt narratív elem kifejlesztésében:

• karakter: míg a legtöbb történetben a legtöbb karakter ember, a karakter bármi lehet, amit megszemélyesít. Lehet választani, hogy egy szikla, az időjárás, egy idegen, egy ideológia, vagy egy állat egy karaktert. A lényeg az, hogy a karakterek gondolkodhatnak vagy beszélhetnek a történetben, vagy legalábbis, hogy a karakterről szóló történet–beállításokkal, cselekményekkel és konfliktusokkal–valóban elmesélhető. A karakter a történet legalapvetőbb eleme.
• beállítás: a beállítás a hely vagy helyzet, valamint a karakter működésének ideje. Ha valaki olvas vagy hall egy történetet, képesnek kell lennie arra, hogy elképzelje, hol van a karakter(ek) a környezetéhez viszonyítva, és képesnek kell lennie arra, hogy megértse, mikor történnek a dolgok.
• cselekmény: a cselekmény egy történet kezdete, közepe és vége. Ez az ötletek összekapcsolása, hogy világos és érthető narratívát készítsen. Bár alapvetőnek hangzik, Sok történet rosszul megy, mert nincs egyértelmű vége, vagy mert a kezdet soha nem volt teljesen megalapozott. Egy jó történet összekapcsolja az események sorozatát, amelyek valamilyen módon összekapcsolódnak.
• konfliktus: a konfliktus olyan kérdés, amely a parcellák eseményeinek fejlődésével merül fel. A konfliktusoknak nem kell bonyolultnak lenniük, de jelen kell lenniük. Még a legegyszerűbb gyermekmesék is tartalmaznak néhány kérdést, amelyet a karakter(ek) megpróbálnak megoldani. A cselekmény részeként a történetnek konfliktusnak kell lennie, ahol valamilyen megoldás lehetséges (még akkor is, ha a felbontás kétértelmű vagy értelmezhető). Akár egyszerű, akár összetett, konfliktusoknak kell létezniük, hogy okot adjanak az olvasónak/közönségnek a hallgatásra. Ha egy konfliktus nem alakul ki egyértelműen egy történet elmesélésével, akkor gyorsan elveszíti közönségét. Ügyeljen arra, hogy konfliktusa elég korán nyilvánvalóvá váljon, hogy ne veszítse el a közönség érdeklődését.
• felbontás: a felbontások konfliktusok végződései. A határozatok néha kétértelműek vagy értelmezhetők, de a közönségnek leggyakrabban meg kell értenie a konfliktus megoldásának módját. Ha valaha is volt valaki, aki elmondta neked egy történet kezdetét, de soha nem fejezte be, akkor tudod, milyen érzés nem megérteni a felbontást. Ne hagyd, hogy a közönség lógjon–tudniuk kell, mi történt a karakterrel és a helyzettel!

A narratív struktúra segítségével a teknős és a nyúl

az egyik legismertebb és legegyszerűbb történetek, így a narratív formátum működik a teknős és a nyúl:

karakterek: teknős és nyúl

beállítás: olyan terület, ahol a mezei nyúlnak és a teknősnek elegendő helye van egy egyértelműen meghatározott célvonalú verseny lebonyolításához. Mivel a történet legtöbb változatát elmondják, a beállítás valószínűleg olyan területeket tartalmazott, ahol a nyúl lehúzhatta az ösvényt.

Plot: a lassú teknős és a gyors nyúl megállapodnak abban, hogy fut egy versenyen, meghatározzák a nyomvonalat, és versenyeznek egymással.

konfliktus: a nyúl annyira magabiztos, hogy megnyeri a versenyt, úgy dönt, hogy egyáltalán nem kell megpróbálnia nyerni. Ebben a lelkiállapotban szundít, nem veszi észre a teknős kitartását. Lehet, hogy végül is elveszíti a versenyt.

felbontás: a nyúl bizalma ellenére a teknős nyeri a versenyt.

ha ezen elemek bármelyike hiányzik, a történet nem lenne teljes. Fontos, hogy az olvasó összekapcsolja a pontokat, megértse a konfliktust, és tudja, mi történik a karakterekkel és a helyzet végén.