International Physical Medicine & Rehabilitation Journal

A Stressztörések meghatározása a csont mechanikai meghibásodása az ismétlődő terhelés miatt, amely meghaladja annak szerkezeti szilárdságát. Meghibásodás fordulhat elő rendellenes stressznek kitett normál csontban (fáradtsági törések) vagy rendellenes csontban, amely nem képes kompenzálni a normál stresszterhelést (elégtelenségi törések). A sporttevékenységek által okozott stressztörések túlnyomórészt a fáradtság típusát képviselik, és szinte kizárólag az alsó végtagban helyezkednek el.5 nő 3.5-ször nagyobb valószínűséggel tart fenn stressztörést, mint a férfiak, és hajlamosabbak a femorális stressztörésekre.6 mind a belső, mind a külső kockázati tényezők szerepet játszottak a stressz törések etiológiájában. A belső tényezők közé tartozik a biomechanika (rendellenesség, járási rendellenesség, izom egyensúlyhiány és kis sípcsont átmérő) és biokémiai problémák (hormonális egyensúlyhiány, alacsony csont ásványi sűrűség, csontbetegség és táplálkozási hiány). A külső tényezők közé tartoznak az edzési hibák (túlzott használat, keresztképzés hiánya, kondicionálás hiánya, az edzés intenzitásának és időtartamának hirtelen növekedése, rossz technika), a környezeti kihívások (nem felszívódó edzési felület, rakott pálya) és a nem megfelelő felszerelés (nem megfelelő lábbeli, Lábbelik tartós használata, nem nem-specifikus edzőeszközök).7,8 combnyak stressztörésben szenvedő betegek jellemzően az ágyék elülső részén jelentkező fájdalommal és a súly viselésére való képtelenséggel járnak. A tapintásra való érzékenység nem gyakori, de a belső és külső forgás szélsőségeivel járó fájdalom némi kellemetlenséget okozhat.9 egyéb tünetekről, például antalgikus járásról és korlátozott mozgástartományról is gyakran beszámolnak, és az alsó végtag rövidülése jellemzően elmozdult törések esetén fordul elő.5 a csípő korai röntgenfelvételei az esetek 30-70% – ában nem tudták azonosítani a stressztöréseket. A csonttörések radiológiai bizonyítéka csak akkor látható, ha a csontszerkezet körülbelül 40% – A megváltozik, és a csontváltozások a tünetek megjelenése után 2-3 héttel láthatóvá válnak.5 az MRI indokolt lehet, ha a tünetek nem javulnak, és csontos ödémát mutatnak (általában a combnyak kompressziós oldalán), és törésvonal is jelen lehet.9 csontszcintigráfia is használható, de az MRI érzékenyebb, mint a kétfázisú csontszcintigráfia, ezért arany standardként kell használni a csont stressz sérüléseinek kimutatására.10

összefoglalva, sima röntgenfelvételeket kell rendelni azoknál a betegeknél, akik csípő-vagy ágyékfájdalomra panaszkodnak az első vizsgálat során végzett megerőltető testmozgás után. Abban az esetben, ha a fájdalom nem javul vagy megszűnik egy hét NSAID-ok és pihenés után, MRI-t kell végezni, hogy ezekben az esetekben kizárják a combnyak stressztöréseit.