perifériás neuropathia

perifériás neuropathia – több mint 100 típusú perifériás neuropathiát azonosítottak, amelyek mindegyike saját tünetekkel és prognózissal rendelkezik. Általában a perifériás neuropátiákat az idegek károsodásának típusa szerint osztályozzák. A neuropathia egyes formái csak egy ideg károsodását jelentik, ezeket mononeuropathiáknak nevezik. Gyakrabban azonban több ideg is érintett, úgynevezett polyneuropathia. Becslések szerint az Egyesült Államokban 20 millió embernek van valamilyen perifériás neuropátiája, amely a perifériás idegrendszer károsodása következtében alakul ki — a hatalmas kommunikációs hálózat, amely információt továbbít a központi idegrendszer (az agy és a gerincvelő) és a test minden más része között. (A neuropátia idegbetegséget vagy károsodást jelent.) Az autoimmun betegségek, amelyekben az immunrendszer megtámadja a test saját szöveteit, idegkárosodáshoz vezethetnek. A Sjögren-szindróma, a lupus és a rheumatoid arthritis az autoimmun betegségek közé tartoznak, amelyek perifériás neuropathiával társulhatnak. A tünetek a zsibbadástól vagy bizsergéstől a szúró érzésekig (paresztézia) vagy izomgyengeségig terjedhetnek. A test területei rendellenesen érzékenyek lehetnek, ami túlzottan intenzív vagy torz érintési élményhez (allodynia) vezethet. Ilyen esetekben fájdalom jelentkezhet olyan ingerre adott válaszként, amely általában nem okoz fájdalmat. Súlyos tünetek lehetnek égő fájdalom (különösen éjszaka), izomsorvadás, bénulás vagy szerv-vagy mirigy diszfunkció. A legtöbb ember felépül ebből az autoimmun Szindrómából, bár a súlyos esetek életveszélyesek lehetnek. A legszélsőségesebb esetekben a légzés megnehezülhet, vagy szervi elégtelenség léphet fel.

” vissza a Szójegyzék indexhez