Szociológia

tanulás más társadalmaktól

miért olyan szegény Haiti: kultúra vagy kizsákmányolás?

2010 januárjában egy 7,0-es erősségű földrengés pusztította el Haitit, a világ egyik legszegényebb országát. A földrengés állítólag több mint 200 000 embert ölt meg, Haiti lakosságának mintegy 2,5% – át, 300 000-et megsebesített és 1 millió hajléktalan maradt. Mivel Haiti romos épületekkel, gyenge infrastruktúrával és nem megfelelő közszolgáltatásokkal rendelkezett, sokkal többen haltak meg vagy szenvedtek más módon a földrengés miatt, mint a gazdagabb országokban hasonló nagyságrendű földrengések miatt.

a természeti katasztrófa után egy sor hírcikk és hasáb arról beszélt, hogy Haiti miért volt olyan szegény a földrengés előtt, annak ellenére, hogy az elmúlt néhány évtizedben több ezer nemzetközi ügynökség erőfeszítéseket tett. Az ezekben a cikkekben bemutatott ellentétes álláspontok tükrözik a szövegben bemutatott modernizációs és függőségi elméletek nézeteit, és szemléltetik a globális szegénység megértésének összetettségét.

a modernizációs elmélet nézeteit tükrözve egyes megfigyelők Haiti helyzetét a szegénység kultúrájának tulajdonították. Megjegyezték, hogy Haiti egy szigeten osztozik a Dominikai Köztársasággal, amely közel sem olyan szegény, mint Haiti. Azon túl, hogy közös az Általános hely és az éghajlat, a két nemzetnek hasonló története van a gyarmatosításról és a kormányzati korrupcióról. Ezeket a hasonlóságokat figyelembe véve, akkor miért volt Haiti olyan kétségbeesetten szegényebb, mint a Dominikai Köztársaság?erre a kérdésre Jonah Goldberg, a Los Angeles Times rovatvezetője így válaszolt: “Haiti problémái nagyrészt a szegénység kultúrájához vezetnek. A haitiaknak nem hiányzik a vágy, hogy jobbá tegyék az életüket, és nem utasítják el a kemény munkát. De nagyon hiányzik belőlük egy olyan jogi, társadalmi és szellemi kultúra, amely kedvez a gazdasági növekedésnek és a vállalkozói szellemnek” (Goldberg, 2010, 9A. o.). A nyugati nemzeteknek többet kell tenniük, mint segítséget nyújtani Haitinek és más szegény nemzeteknek, mivel azt is meg kell tanítaniuk nekik, hogy ” hogyan hagyják abba a szegénységet.”Ezekben a nemzetekben az embereknek meg kell tanulniuk a vállalkozói szellem fogalmát (egy vállalkozás fejlődését és gyakorlatát), és azt is meg kell tanulniuk, hogyan legyenek vállalkozók.

hasonló álláspontot képviselve David Brooks, A New York Times rovatvezetője azt írta, hogy a Haiti kultúra számos aspektusa hozzájárul a nemzet szegénységéhez azáltal, hogy gátolja a gazdasági növekedés elérésének képességét. Először is, a haitiak voodoo vallása arra készteti őket, hogy azt higgyék, az élet kiszámíthatatlan és a tervezés hiábavaló. Másodszor, a haitiak nagyfokú társadalmi bizalmatlansággal és alacsony személyes felelősségtudattal rendelkeznek. Harmadszor, a szülői elhanyagolás a korai gyermekkorban gyakori. Brooks arra a következtetésre jutott, ” mindannyian udvariasan tiszteljük egymás kultúráját. De egyes kultúrák jobban ellenállnak a fejlődésnek, mint mások, és egy szörnyű tragédiát csak súlyosbított egyikük” (Brooks, 2010, A27. o.).

a függőségi elmélet nézeteit tükrözve más megfigyelők Haiti mély szegénységét a gyarmatosítás történetének tulajdonították, ami még más korábban gyarmatosított nemzetekhez képest is súlyos hátrányba hozza. Michele Wucker, a világpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója és Ben Macintyre, a The Times of London rovatvezetője mindketten azt írták, hogy Haiti Franciaország gazdag rabszolgatelepe volt, mielőtt egy véres forradalom 1804-ben elnyerte a haitiak függetlenségét. Az új nemzet gazdasága két okból szenvedett. Először is, a forradalom elpusztította az ország mezőgazdaságának és infrastruktúrájának nagy részét. Másodszor, Franciaország hajókkal akadályozta meg a Haiti kereskedelmet, és hatalmas kártalanítást követelt Haititől, mintegy 13 milliárd dollárt a mai dollárban, hogy helyreállítsa a normális Kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatokat. Haitinek hatalmas hiteleket kellett felvennie a nyugati nemzetek bankjaitól, nagyon magas kamatokkal. Haiti következménye pusztító volt, írta Macintyre (2010, 30. o.):

Haiti helyzete csak súlyosbodott, amikor az Egyesült Államok. A tengerészgyalogosok 1915-től 1934-ig elfoglalták Haitit, majd egy sor korrupt diktátor “gazdaságilag elpusztította Haitit” – tette hozzá Wucker (Smith, 2010). Röviden, ahogy az egyik főcím fogalmazott, Haiti szörnyű szegénysége az “imperializmus bénító örökségéből” származik (Macintyre, 2010).

hol van az igazság? Haiti szegénysége ma inkább kultúrájának, vagy inkább gyarmatosításának és imperializmusának köszönhető? Azok, akik a modernizációs elméletet támogatják, a kultúrára fognak válaszolni, és azok, akik a függőség elméletét támogatják, a gyarmatosításra és az imperializmusra. Végül valószínűleg mindkét tényező számít. A Haiti szegénységéről folytatott vita azt mutatja, hogy más társadalmak tapasztalatai megvilágíthatják a globális szegénység elméleteit, és segítenek megérteni, hogy mely típusú stratégiák jelentik a legtöbb lehetőséget a szegény nemzetek megsegítésére.