urticaria-okok, tünetek és kezelés

mi az urticaria?

Az urticaria kiterjedt bőrreakció, amely felnőtteknél és gyermekeknél fordulhat elő, és általában fertőzések, gyógyszerek, ételek, hő vagy más ingerek okozzák.

ellentétben azzal, amit sokan elképzelnek, a csalánkiütés nem feltétlenül allergiás reakció, annak ellenére, hogy bőrallergia jellemzői vannak.

az elváltozások a bőr immunrendszerének sejtjeinek, az úgynevezett bazofileknek és hízósejteknek az aktiválódásával fordulnak elő. Ezek a sejtek felelősek számos kémiai mediátor felszabadulásáért, beleértve a hisztamint is, amely vazodilatációt, viszketést, bőrduzzanatot és rettegett angioödémát (nyálkahártyák, például száj, szem és légutak ödémája) okoz.

bár nagyon kapcsolódik az allergiás folyamathoz, a hisztamin hízósejtek általi felszabadulását közvetlenül egy fertőző ágens, például baktérium vagy vírus okozhatja. A csalánkiütés a fertőzés tünete lehet, például köhögés, tüsszentés, torokfájás stb.

bizonyos esetekben urticaria másodlagosan fordulhat elő a fizikai ingerekkel szemben, például hővel, hideggel, nappal való érintkezés, bőrre gyakorolt nyomás, vízzel való érintkezés, testmozgás stb. Ezt a fajta urticariát fizikai urticariának nevezik,és nem is allergia.

allergiás urticaria viszont akkor fordul elő, amikor bizonyos típusú élelmiszerekre, gyógyszerekre vagy anyagokra allergiás beteg érintkezik velük. Ezekben az esetekben a csalánkiütés az allergiás reakció egyik megnyilvánulása.

Az urticaria nagyon gyakori dermatosis, a lakosság mintegy 20% – ának életében legalább egy akut epizódja van a betegségnek. Az urticariában szenvedő betegek körülbelül 50% – ánál csak bőrelváltozások, 10% – ánál csak angioödéma, 40% – ánál pedig bőrelváltozások és angioödéma együtt.

a csalánkiütést akutnak nevezik, ha kevesebb, mint 6 hétig tart, vagy krónikus, ha a folyamat több mint 6 hétig tart.

okok

a csalánkiütés lehetséges okai számosak, de nem mindig tudjuk azonosítani a folyamat kiváltó ágensét. Akut urticaria esetén az okot gyakran könnyebb azonosítani. Már a krónikus urticariában szenvedő betegek gyakran nem tudják megtudni, hogy a bőr hízósejtjei miért viselkednek ilyen agresszíven.

gyermekeknél a csalánkiütés több mint 80% – a nem allergiás eredetű, fertőzés miatt fordul elő, legyen az vírusos, bakteriális vagy parazita. A lehetséges okok között szerepel az influenza, megfázás, húgyúti fertőzés, pharyngitis, mononukleózis, Coxsackievirus fertőzés, HIV, mycoplasma fertőzés vagy parazitafertőzés, például strongyloidok vagy askaries. Urticaria a fertőzés folyamán bármikor felmerülhet.

az allergiás urticaria általában hamarosan megjelenik a kórokozóval való érintkezés után. Az idő néhány perctől 1 vagy 2 óráig változik. A fő okok a következők:

• antibiotikumok, különösen a penicillin családé.
• aszpirin és gyulladáscsökkentő gyógyszerek.
• rovarcsípések, főleg méhek és darazsak.
• érintkezés latexszel, például eldobható kesztyű viselése, parti léggömbök fújása vagy óvszer használata.
• élelmiszerek, mint a tojás, tej, tenger gyümölcsei, szója, színezékek (még természetes is), diófélék és földimogyoró.
• anyagokkal való érintkezés, beleértve a növényeket, a pollent, az állati nyálat, a festéket, a gyantákat, a parfümöt, a mosószert

ritkább esetekben a csalánkiütést más betegségek is kiválthatják, mint például:

• vasculitis.
• Lupus.
• rheumatoid arthritis.
• SJ Encyclopedia szindróma.
• lisztérzékenység.
• myeloma multiplex.

tünetek

Az urticaria bőrelváltozásai nagyon viszketnek, vörösesek, megkönnyebbültek, változatos méretűek és formájúak, de általában kör alakúak. A sérülések gyűrű alakúak lehetnek, a középső rész világosabb, az élek pedig felemeltek és vörösesek.

a viszketés olyan intenzív lehet, hogy megakadályozza a beteg alvását. Bizonyos esetekben a foltok kiterjedtek lehetnek, és összezsugorodhatnak, nagy plakkokat képezve az egész testben. Amikor az ujjával megnyomja a sérülést, hajlamos megvilágosodni, de gyorsan újra felveszi a vöröses színt.

új elváltozások jelennek meg a nap folyamán, míg az idősebbek eltűnnek, átmeneti és vándorló mintát hozva létre. Minden sérülés egyenként általában legfeljebb 24-36 órán belül eltűnik. Néha ugyanaz a sérülés merül fel reggel, és már éjszaka elhagyta.

a leginkább érintett test helye a napokban változhat. Például az első napon a has lehet a legtöbb sérülés helye, másnap a hátsó, a harmadik napon pedig a végtagok. A legsúlyosabb esetekben a betegnek egyszerre számos elváltozása lehet az egész testben.

az akut urticaria néhány napig tart, általában 1-től 5-ig, de vannak olyan esetek, amelyek eltűnése kissé tovább tarthat. Ha a kép több mint 6 hétig fennáll, akkor a csalánkiütést krónikusnak minősítjük. Vannak olyan krónikus urticaria esetek, amelyek évekig tartanak. Az akut urticaria javulhat, azt a benyomást keltheti, hogy meggyógyul és hirtelen visszatér.

a legtöbb urticaria jóindulatú, de súlyosabb allergiás reakciók fordulhatnak elő. A nagy veszély az angioödéma és az anafilaxia kialakulása.

az angioödéma a nyálkahártyák és a bőr mélyebb rétegeinek duzzanata, általában az ajkak, a szem, a nyelv, a kéz, a láb vagy a nemi szervek duzzanata. A légutak ödémája rekedtséget okoz, és akadályozhatja a levegő áthaladását, légzési nehézséget okozva, ami orvosi vészhelyzetet jelent. Az angioödéma eltűnése akár 72 órát is igénybe vehet.

kezelés

a csalánkiütés fő lépése a reakciót kiváltó szernek való kitettség elkerülése. Ez azonban nem mindig lehetséges, mint a vírusfertőzések által okozott urticaria esetén.

az esetek túlnyomó többségében az urticaria jóindulatú és spontán módon eltűnik órákon vagy napokon belül. A kezelés tehát a tünetek, nevezetesen a viszketés enyhítésére irányul.

a csalánkiütés kezelésének fő gyógymódja az antihisztaminok, közismert nevén allergiaellenes szerek. Ezek a gyógyszerek gátolják a hisztamin felszabadulását, közvetlenül a bőrelváltozások okára hatva.

a régebbi antihisztaminok, például a hidroxizin és a difenhidramin álmosságot okoznak, és hasznosak lehetnek, ha a beteg nehezen alszik.

jelenleg a 2. generációs antihisztaminok a leginkább használatosak, mivel kevesebb mellékhatást okoznak, hosszabb időtartamúak, és csak naponta egyszer szedhetők. az új antihisztaminok közül kiemelhetjük: Loratadin (Claritin), dezloratadin (Klarinex), fexofenadin (Allegra), cetirizin (Zyrtec) és levocetirizin (zyxen).

súlyos esetekben a 2.generációs antihisztaminok szükséges adagja a tünetek kezelésére kétszer vagy háromszor magasabb lehet, mint a betegtájékoztatóban ajánlott. Az első generációs antihisztaminok nagy dózisát nem szabad használni, mivel sok nemkívánatos mellékhatást okoznak.

Ha az eset súlyos, és a beteg nem reagál nagy dózisú antihisztaminokra, kortikoszteroidok, például prednizon vagy prednizolon alkalmazása néhány napig javallt.

Ha a betegnek angioödéma jelei vannak, orvosi vészhelyzetben kell ellátnia, és vénás vagy intramuszkuláris gyógyszerekre lehet szükség. Az adrenalin injekció felhasználható az anafilaxia és a légzőszervi elzáródás visszafordítására.

referenciák:

• Urticaria: átfogó áttekintés-Journal of the American Academy of Dermatology.
• Urticaria: áttekintés-American journal of clinical dermatology.
• krónikus urticaria gyermekeknél: áttekintés – European Medical Journal.
• akut és krónikus Urticaria: Értékelés és kezelés – Amerikai Háziorvos.
• újonnan megjelenő urticaria-UpToDate.
• urticaria fizikai (indukálható) formái – UpToDate.
• krónikus spontán urticaria: klinikai megnyilvánulások, diagnózis, patogenezis és természettudomány – UpToDate.