Cochrane

tizenöt, 3864 nő bevonásával végzett vizsgálatot vontak be ebbe a szisztematikus áttekintésbe. Összességében a bizonyítékok minősége a nagyon alacsonytól a mérsékeltig változott: a fő korlátok az elfogultság, a heterogenitás és a pontatlanság kockázata voltak.

OSCM versus nincs kezelés

négy vizsgálatot (506 nő) vontak be ebbe az összehasonlításba.

a petevezeték oscm-Mel történő kipirulása növelheti az élő születés esélyét (esélyhányados (or) 3,27, 95%-os konfidencia intervallum (CI) 1,57-6,85, 3 RCT, 204 nő, I2 = 0, alacsony minőségű bizonyíték). Ez arra utal, hogy ha a kezelés nélküli élő születés esélye 11%, akkor az oscm-mel történő petevezeték-öblítés esélye 16% és 46% között lenne.

petevezeték kipirulás OSCM növelheti az esélye a klinikai terhesség (vagy 3,54, 95% CI 2,08-6,02, 4 RCT, 506 nő, I2 = 18%, gyenge minőségű bizonyíték). Ez arra utal, hogy ha a klinikai terhesség esélye a kezelés nélkül 9%, akkor az oscm-mel történő petevezeték-kipirulás esélye 17% és 37% között lenne.

egyetlen vizsgálatban sem mértek intravasatiót vagy egyéb nemkívánatos eseményeket, mint pl. fertőzés, vérzés és veleszületett rendellenességek.

wscm versus nincs kezelés

csak egy vizsgálatot (334 nő) vontak be ebbe az összehasonlításba.

bizonytalanok vagyunk, hogy a petevezeték kipirulása wscm-mel növeli-e az élő születést a kezelés nélkül (vagy 1,13, 95% CI 0,67-1,91, 1 RCT, 334 nő, alacsony minőségű bizonyíték). Ez arra utal, hogy ha a kezelés nélküli élő születés esélye 21%, akkor a tubális wscm-Mel történő öblítés esélye 15% és 33% között lenne.

bizonytalanok vagyunk abban, hogy a tubális kipirulás wscm-mel növeli-e a klinikai terhességet a kezelés nélkül (vagy 1,14, 95% CI 0,71-1,84, 1 RCT, 334 nő, alacsony minőségű bizonyíték). Ez arra utal, hogy ha a kezelés nélküli klinikai terhesség esélye 27%, akkor a tubális wscm-Mel történő kipirulás esélye 29% és 40% között lenne.

egy vizsgálatban (334 nő) kismedencei fertőzésről számoltak be a wscm csoportban, és egyetlen esetben sem fertőzésről a no kezelési csoportban. A Meta-analízist a ritka események miatt nem végezték el.

egyetlen vizsgálatban sem mértek intravasatiót vagy egyéb nemkívánatos eseményeket, mint pl. fertőzés, vérzés és veleszületett rendellenességek.

OSCM versus WSCM

hat vizsgálatot (2598 nő) vontak be ebbe az összehasonlításba.

tubális kipirulás OSCM-mel valószínűleg nőtt az intravasatio (tünetmentes) esélye a tubális kipiruláshoz képest WSCM-mel (vagy 5,00, 95% CI 2,25-11,12, 4 RCT, 1912 nő, I2 = 0, közepes minőségű bizonyíték). Ez arra utal, hogy ha a wscm-Mel történő tubális öblítést követő intravasatio esélye 1%, akkor az oscm-mel történő tubális öblítést követő esély 2% és 9% között lenne.

a tubális kipirulás OSCM-mel növelheti a klinikai terhesség esélyét (vagy 1,42, 95% CI 1,10-1,85, 6 RCT, 2598 nő, I2 = 41%, alacsony minőségű bizonyíték). Ez arra utal, hogy ha a klinikai terhesség esélye a wscm-Mel történő petevezeték-kipirulást követően 26%, akkor az OSCM-mel történő petevezeték-kipirulás esélye 28% és 39% között lenne.

az OSCM csoportban három veleszületett rendellenességgel rendelkező újszülöttet jelentettek, míg a wscm csoportban egyetlen vizsgálatban (1119 nő) nem jelentettek veleszületett rendellenességet. A ritka események miatt metaanalízist nem végeztek.